Seizan - Karate-Do Sportegyesület
Seizan - Karate-Do Sportegyesület
Menü

Rólunk Seizan - Karate-Do Sportegyesület

EDZÉSEINK

Szigethalmi Széchenyi István Általános Iskola (nagy tornaterem)
hétfő, szerda, péntek
gyerek (4-13 éves korig)
- kezdő: 17:15-18:30
- haladó: 17:15-18:45
felnőtt (14 éves kortól)
- kezdő, újrakezdő: 18:30-20:15
- haladó 18:30-20:15

SEIZAN KSE

1991 óta tevékenykedünk Szigethalmon. Tagjaink sorába mindig megtalálhatóak voltak településünk és annak vonzáskörzetének lakói, de a távolabbi városokban (Ráckeve, Szigetcsép, Budapest) élők is rendszeresen állnak közénk. Célunk elsősorban olyan egészséges értékrenddel és a társadalom iránti pozitív hozzáállással rendelkező emberek kinevelése, akik a mai rohanó és külsőségekkel teli világban tisztelik a hagyományokat, értékelik a munkát és mindenek előtt odafigyelnek egymásra is. Tevékenységünket a rekreációs és tömegsport igények kielégítése jellemzi leginkább. Nem célunk egy „versenyistálló” felállítása, ahol hosszútávon csak a tehetséges emberek találják meg számításaikat. Nem szeretnénk olyan közösséget, ahol az alapján ítélik meg a tagokat, hogy kinek mennyi érme és milyen versenyeredménye van. Hangsúlyozzuk a toleranciát, a másság elfogadását és a sokszínűség hasznosságát. Ennek köszönhetően tagjaink között különböző fogyatékkal élő társaink is megtalálják a hasznos szabadidő elöltéséhez szükséges lehetőségeket. Valljuk, hogy a „karate mindenkié” és szeretnénk, ha mindenki annyi segítséget és szeretetet kapna köztünk, mint az elmúlt, több, mint két évtized során, a jelenlegi vezetőink. Szeretnénk mindazt az élményt és jellemformáló „erőt” továbbadni, ami őket is segítette, jobb, nyugodtabb és boldogabb emberré válni. A fentiek ellenére, vagy épp azért, nem utasítjuk el a versenyzést sem. Tagjaink közül az elmúlt években több olyan sportoló is kinevelődött, akik a magyar válogatott keretébe is bekerültek.

  • 1994. Nyúl László elkezd karatét oktatni Szigethalmon
  • 1995. Haas Zoltán átveszi a klub szakmai irányítását
  • 1996. - egyesületté alakulunk
  • - Haas Zoltán levizsgázik 1. danra
  • 1997. Civil elfoglaltságai miatt Haas Zoltán átadja az egyesület szakmai vezetését Szilágyi Gyula rangidős tanítványnak
  • 1999. Szilágyi Gyula levizsgázik 1. danra
  • 2001. Kisszékelyi Gergely levizsgázik 1. danra
  • 2002. Haas Zoltán levizsgázik 2. danra
  • 2003. Szilágyi Gyula elköltözik, az egyesület vezetése visszahívja Haas Zoltánt
  • 2004. újraindul a saját szervezési utánpótlásversenyünk, a Halom Kupa
  • 2005. Kisszékelyi Zsolt levizsgázik 1. danra
  • - Haas Zoltán levizsgázik 3. danra
  • 2006. Taglétszámunk átlépte a 100 főt
  • 2009. - Kisszékelyi Péter levizsgázik 1. danra
  • - Kisszékelyi Zsolt levizsgázik 2. danra
  • - Kisszékelyi Gergely levizsgázik 2. danra
  • - Haas Zoltán levizsgázik 4. danra
  • 2010. - Körmendy Zsófia levizsgázik 1 danra
  • - Nagy Réka levizsgázik 1. danra
  • - elindulnak az edzések 2 szigetszentmiklósi óvodában
  • 2011. - első sajátszervezésű nyári tábor
  • - elindultak az edzések a halásztelki óvodákban
  • 2012. elindulnak az edzések a taksonyi óvodában
  • 2013. elválnak útjaink eddigi stílusszervezetünktől
  • 2014. - elindulnak az edzések a taksonyi iskolában
  • - Sebstény László levizsgázik 1. danra
  • - Tóth Balázs levizsgázik 1. danra
  • - Hámori Alexandra levizsgázik 2.danra
  • - Kisszékelyi Péter levizsgázik 2. danra
  • - Körmendy Zsófia levizsgázik 2. danra
  • - Kisszékelyi Gergely levizsgázik 3. danra
  • - Kisszékelyi Zsolt levizsgázik 3.danra
  • - Haas Zoltán levizsgázik 5. danra
  • 2015. a Halom Kupa indulóinak létszáma átlépte a 600 főt
  • 2016. a Halom Kupán - Magyarországon először - már a ParaKaratés versenyzők is elindulnak
  • 2017. - a magyarországi szemináriumok több éves szünete után meghívásunkra ismét továbbképzést és nemzetközi danvizsgát tart stílusvezetőnk, shihan Takeji Ogawa (10. dan)
  • - Halmai Barbara levizsgázik 1. danra
  • - Kiss Gábor levizsgázik 1. danra
  • - Kovács Balász levizsgázik 1. danra
  • - Nagy Márton levizsgázik 1. danra
  • - Suhai Tamás levizsgázik 1. danra
  • - Sebestény László levizsgázik 2. danra
  • - Körmendy Zsófia levizsgázik 3. danra
  • 2018. - Janis Pál levizsgázik 1. danra

EREDMÉNYEINK

Bár egyesületünk főként szabadidősport jellegű foglalkozásokat tart, sosem hanyagoltuk el a versenyzést. Ennek köszönhetően rendszeresen vannak tanítványaink a Magyar Válogatott keretein belül.

Elismerések:

  • 2003. - Kisszékelyi Gergely (Szigethalom Sportolója)
  • 2005. - Haas Zoltán (kiváló edző)
  • 2008. - Haas Zoltán (sikeres edző)
  • 2009. - Haas Zoltán (Szigethalom Sportolója)
Az elmúlt 10 év fonosabb versenyeredményei:
  • 2008. - Agócs Ádám Diákolimpia III.
  • - Takács Dóra Diákolimpia II.
  • - Nagy Réka Diákolimpia III.
  • 2010. - Horváth Matilda Diákolimpia III.
  • 2011. - Görhes Bianka Magyar Bajnokság I.
  • 2012. - Görhes Bianka Diákolimpia II.
  • - Szkotniczky Ákos Diákolimpia II.
  • 2013. - Kiss Gergő Diákolimpia III.
  • - Görhes Bianka Diákolimpia II.
  • - Szkotniczky Ákos Diákolimpia III.
  • 2014. - Kiss Gergő Diákolimpia III.
  • - Görhes Bianka Diákolimpia II.
  • - Szkotniczky Ákos Diákolimpia II.
  • 2016. - Dudás Dorka International Goju Cup III.
  • - Halmai Barbara International Goju Cup I.
  • - Halmai Barbara Diákolimpia II.
  • 2017. - Haas Rebeka I. I-Karate Global Magyar Kupa I.
  • - Dudás Dorka International Goju Cup II.
  • - Halmai Barbara International Goju Cup I.
  • - Iszák Martin International Goju Cup I.
  • - Polák Veronika International Goju Cup III.
  • - Halmai Barbara Diákolmipia II.
  • 2018. - Haas Rebeka II. I-Karate Interkontinentális Kupa III.

FEKETE ÖVESEINK

  • Haas Zoltán 5. dan (2014)
  • Körmendy Zsófia 3. dan (2017)
  • Sebestény László 2. dan (2017)
  • Halmai Barbara 1. dan (2017)
  • Janis Pál 1. dan (2018)
  • Kiss Gábor 1. dan (2017)
  • Kovács Balázs 1.dan (2017)
  • Nagy Márton 1. dan (2017)
  • Suhai Tamás 1. dan (2017)
  • Tóth Balázs 1. dan (2014)
Nem aktív danosaink:
  • Kisszékelyi Gergely 3. dan
  • Kisszékelyi Zsolt 3. dan
  • Hámori Alexandra 2. dan
  • Kisszékelyi Péter 2. dan
  • Szilágyi Gyula 2. dan
  • Nagy Réka 1. dan

Összes cikk...
X Bezár
X Bezár

Harcművészetek kialakulása Seizan - Karate-Do Sportegyesület

 

KARATE

A legtöbb stílus kialakulásáról nem rendelkezünk megbízható forrásokkal. Mivel az egész történet a múlt ködébe veszik, és nagyrészük leginkább tanítóról tanítványra szállt, nincsenek igazán hiteles információink. A legtöbb forrás az i.e. VI. századot jelöli meg a harcművészetek kezdetének. Az Ázsiát és Európát összekötő „Selyemút” a kor egyik legfontosabb kereskedelmi és kulturális helyszíne volt. A sok kereskedőnek védelemre volt szüksége. A tehetősebbek felfogadhattak testőröket, de a szegényebbeknek magukról kellett gondoskodniuk. Ez vezethetett az önvédelmi technikák rendszerezésének és továbbadásának felgyorsulásához. Szun Ce műve „A hadviselés törvényei” i.e. 350-ből az egyik legfontosabb megmaradt írásos dokumentum. Ez a korszakalkotó mű nem a technikákra, hanem a taktikára, stratégiára helyezte a hangsúlyt. Irányelveket és tanácsokat fogalmazott meg a harc, a háború menetéhez, így tulajdonképp egy lehetséges útmutató volt a győzelemhez. A két összetevő (a gyakorlat és az elmélet) találkozásakor létrejön valami új dolog. Ez esetünkben a harc, az önvédelem művészete mögötti mélyebb jelentéssel bíró elvek rendszere volt. A kialakult körülmények kielégítők voltak ahhoz, hogy a harcművészetek filozófiája elkezdjen fejlődni és terjedni.
A különböző harcművészeteknél közös pont az indiai származású Bodhidharma megemlítése. A zen buddhizmus legfontosabb alakja a fegyelem, az alázatosság, józanság és tisztelet erényeit hirdette filozófiájában. Vándorútja során eljutott Kínába a Shaolin kolostorba. Az apát nem engedte be a kolostorba, „külföldi bajkeverőnek” titulálta. Bodhidharma elvonult egy közeli barlangba, és ott élt 9 éven keresztül. Ez idő alatt alkotta meg a zent, mint a Buddhizmus egy új ágát. A szerzetesek végül Bodhidharma elméleti és a saját gyakorlati tudásukat ötvözve egy új mozgásformát hoztak létre. Céljuk a test egészségesebbé és edzettebbé tétele volt. Az egész rendszert ráépítették a test fontosabb meridiánjaira és életpontjaira. Ezekkel a pontokkal egyaránt lehetett gyógyítani és rombolni is. Ezen pontok és a saját testünk működésének ismerete segít abban, hogy a megfelelően gyakorló harcművész egészségesebb, edzettebb legyen.
Ezt az időszakot követi a kolostor pusztulása utáni éra, amit a szakirodalmak a harcművészetek elterjedésének neveznek. A mai ismert és elismert harcművészetek a kora újkori Japánban (1603-1867) alakultak ki. Ebben az időszakban harcos, katonai vezetőréteg uralta Japánt. Ők a szamurájok. A képzésük egyik alapja volt a megfelelő etikával és filozófiával megtámogatott önvédelmi rendszer. Az írásos emlékek hiánya főleg az 1945-ös amerikai bombázások eredménye, hiszen az emlékek nagy részét papírtekercseken őrizték, amik a tűzvészek során megsemmisültek. A néhány megmaradt írás közül mindenképp érdemes kiemelni a XVII. századi Go Rin no Sho című művet. Ebben olyan intelmek és útmutatások találhatók, amik a gyakorló harcművészeket közelebb vihetik az út megértéséhez. Talán a fellelhető leghitelesebb mű a sok év kutatás és gyűjtőmunka után japánról lefordított Bubishi, ami a keleti harcművészeti rendszerek filozófiáját, stratégiáját, gyógyításait és technikáit foglalja magába.
A modern karate (és itt még a karate harcművészetként értendő, nem sportként) egyik megteremtője Funakoshi Gichin oly jól megfogalmazta, hogy: „A karate-do nemcsak a biztos védekező technikák megtalálását jelenti, hanem gyakorlója annak is mestere lesz, hogy a társadalomnak hasznos tagjává váljon.” A harcművészet elválaszthatatlan a filozófiától. Ettől több, ettől más, mint a küzdősport. A filozófia alatt nem a nyugati értelemben vett nagy szellemi rendszerekre kell gondolni. Azt a felfogást kell érteni, amely arra törekedett, hogy az ember minden helyzetben megőrizze lelki egyensúlyát. Míg nyugaton a harmóniát és a nyugalmat külső körülményekkel próbálták biztosítani, keleten az ember a belső szabadságát és egységét függetleníteni akarta a társadalmi környezet alakulásától.
A harcművészetek túlmutatva a szakmai dolgokon (iskolák eltérő eszközei, technikái), az önnevelés és a végső igazság megismerésének eszközévé váltak. Különbözőségükben is egy irányba mutatnak azzal, hogy fő pedagógiai módszerük a technikák gyakorlásán, tökéletesítésén keresztül önmagunk legyőzése és a jellem fejlesztése. Az egyik első dolog, amit a kezdő harcművész megtanul, az az elfogadás. Ha a tanár következetes, és a gyakorló elég kitartó, a lecke működik. Olyan mesterré válhat, akinek fontos lesz az elfogadás, a másság, a másként gondolkodás megértése. Vannak helyzetek, amikor ez alkalmazkodó készség a túlélésének a kulcsa. Legtöbbször viszont épp ez biztosítja azt, hogy a tudás, a tanítás tovább menjen, tökéletesedjen és az elkövetkező generációk számára is módszerré, iránymutatássá, segítséggé váljon.
A japán harcművészeteket kialakulásuk (Meiji restauráció előtti és utáni) és céljuk szerint (elsődlegesen harci vagy filozófiai irányzat) két fő csoportba szokták osztani. Közülük a legismertebbek, legjellemzőbbek a teljesség igénye nélkül.

Koryu Bujutsu (古流武術) - Hagyományos vagy régi iskolák. A bujutsu legelfogadottabb jelentése harcművészet. A Meiji-restauráció előtti időkből származnak, fő céljuk a háborús időre való gyakorlás. Néhány ismertebb közülük:
    Iaijutsu (居合術) - „A kardrántás gyakorlati művészete”. Katanával, egyedül (partner nélkül) gyakorolt rendszer. Az alaptechnikák mellett az összetekert gyékényszőnyegen kivitelezett igazi vágást is gyakoroltatja.
    Jujutsu (柔術) - „Lágy művészet”, a szamurájok pusztakezes önvédelme. Az egyik első dokumentált harcművészet. Lényege az ellenfél megragadása, lefegyverzése az ízületek csavarása, feszítése által.
    Kenjutsu (剣術) - „A kard művészete”, tulajdonképen maga a kardvívás. Főként bokken-nel, párban gyakorolták.

Gendai Budo (現代武道) - Modern harcművészetek. Egy részük Meiji császár uralkodása után alakult ki, másik részük ebben az időszakban korszerűsödött. Elsődleges céljuk a jellemfejlesztés, másodlagos az önvédelem. Ilyenek például, az:
    Aikido (合氣道) - „Az Univerzum energiájával való egyesülés útja”. Alapítója Uesiba Morihei. Lényege a partner energiájának felhasználásával való győzelem.
    Iaido (居合道) - „Váratlan helyzetekben való találkozás útja”. A kardrántás művészete. Lényege, hogy a kard elővétele egyben egy vágás is. A XXI. században már nincs gyakorlati jelentősége, hisz senki sem jár katanával az oldalán.
    Judo (柔道) - „Lágy út”, magyarul cselgáncs. A Ju-jitsu átdolgozott változata. Alapítója, Jigoro Kano célja módszerének az egész világon való elterjesztése volt. 1964-től olimpiai sport.
    Karatedo (空手道) - „Üres kéz útja”. Az üres nem a fizikai ürességet, hanem mentális tisztaságot jelent. A japán jelek eredeti jelentése kínai technika. Négy hagyományos irányzata van (Goju-Ryu, Shito-Ryu, Shotokan, Wado-Ryu). A különbségük a kialakulásuk helyében és az ezzel járó eltérő módszerekben van.

GOJURYU

Gojuryu (Keménység és lágyság iskolája)
A Karatedo (空手道), különösen a Gojuryu (剛柔流) kialakulásában fontos szerepet játszott a Kung Fu (功夫), melynek jelentése kemény munkával töltött idő. A déli Kung-Fu iskolák egyik jelentős ága a Fehér Daru stílus, melynek kiemelkedő mestere Ryu Ryu Ko (ルールーコウ, élt: 1852-1930). A XIX. század második felében hozzá érkezik Kung Fut tanulni az a Higaonna Kanryo (東恩納寛量, élt: 1853-1915), akinek az összes tradicionális karate stílus kialakulásában jelentős szerepe volt. 13 év gyakorlás után hazatér az okinawai Nahára, ahol a hagyományos technikák és edzésmódszerek közé beépítette a kínai alapelveket és mozgásformákat. Ebből az időszakból származtatjuk a Nahate legjelentősebb katáit, ezek: a Saifa (砕破), a Seiyunchin (制引戦), a Shisochin (四向戦), a Seisan (十三手), a Sepai (十八手), a Sanseru (三十六手), a Kururunfa (久留頓破), a Suparinpei (壱百零八)(Pechurin) és a Sanchin (三戦). A legutóbbi bár sok mindenben eltér a többi katától (nincs hangos kiai, nincs bunkai), mégis a Nahate és a kialakuló Gojuryu meghatározó katája.

Higaonna mester legjelentősebb tanítványa a nahai születésű Miyagi Chojun (宮城長順, élt: 1888-1953), aki egy gazdag, orvosságokkal kereskedő családból származott. 11 évesen kezdett karatézni Aragaki mesternél, 14 éves korában találkozott Higaonna mesterrel, akinek irányítása alatt kemény edzésekbe kezdett. 6 hónapig csak lépéseket, majd 3 évig csak a Sanchin katát gyakorolta. 1916-ban beteg mesterét magához vette és haláláig ápolta. Ezután Higaonna mester iránti tiszteletből elzarándokolt a Kína déli részén található Fukien tartományba, ahol megtalálta a régi edzőterem maradványait. Ott megismerte a Rokkishu katát, ami ihletet adott a Tensho (転掌) kata megalkotásához (1921). Munkássága részeként rendszerezte a Nahate technikáit, és kiegészítette az utazásai során tanultakkal. Az Ököl nyolc verse alapján 1929-ben elnevezte karatéját a keménység és lágyság iskolájának. A karate stílusok közül a Gojuryut elsőként, 1933-ban Japánban hivatalosan is elfogadták, mint harcművészetet. Miyagi Chojun nevéhez köthető két másik kata megalkotása is (1940), ezek a Gekisai Daiichi (撃砕) és a Gekisai Daini. Miyagi sensei 4 tanítványát szoktuk kiemelni. Higa Seiko (比嘉世幸, élt: 1898-1966) volt Miyagi első időszakának fő tanítványa, később ő lett a Shodokan megalapítja. Érintettség miatt róla részletesebben írunk a következő részben. Miyagi középső időszakának rangidős tanítványa Yagi Meitoku (八木明徳, élt: 1912-2003) volt, a Meibukan megalapítója. Yamaguchi Gogen (山口剛玄, élt: 1909-1989) nevéhez fűződik a karate elterjesztése Japán fő szigetén, ő alapította meg az IGKA-t. A második világháború után a tanítást újrakezdő Miyagi fő tanítványa Miyazato Eiichi (宮里榮一, élt: 1922-1999), aki a Jundokan megalapítója.

Higa Seiko 13 évesen kezdett karatét tanulni Karyo Higaonnától, majd a mester halála után Miyagi Chojun tanítványa lett. Diplomaszerzése után tanári pályára lépett, később rendőrként szolgált. Higa több dojot is nyitott Nahán, illetve a környező szigeteken; főiskolán, egyetemen és börtönben is tanított karatét. Nevéhez köthető a Shodokan dojo megalapítása, melyet halála után fia, Seikichi Higa vezetett tovább. A dojo a harmadik generációt már nem élte meg, bezárt, de a mai napig is megtekinthető. Higa Seiko vonalát követi jelenlegi mesterünk, Takeji Ogawa (小川武次, született: 1942. november 24.) is.

Nyilvánosság Seizan - Karate-Do Sportegyesület

A Seizan Karate-Do Sportegyesület célkitűzései:

  • - A Karate gyakorlat és elméleti, filozófiai oktatása és népszerűsítése gyermekek, fiatalkorúak és felnőttek részére, elősegítve ezzel a mozgás és az egészséges életmód iránti szeretet és igényt, valamint az egészséges testi és lelki fejlődést.
  • - A Karate oktatási rendszerén keresztül - a fegyelem, a tisztelet és az önismeret előtérbe helyezésével - kiegyensúlyozott és harmonikus életre, közösségi szellemre való nevelés.
  • - Gyógyult szenvedélybetegek valamint SNI emberek integrációjának elősegítése. Egymás elfogadásának megtanítása mind az egézséges mind az átlagtól eltérőek számára.
  • - A gyermek- és fiatalkorúak bűnelkövetővé és kábítószerfogyasztóvá válásának megelőzése a szabadidő társaságnban, hasznos eltöltése és az egészséges életmódra, egymás támogatására történő nevelés által.

Céljainkat a következő eszközökkel kívánuk megvalósítani:

  • - Rendszeres mozgáslehetőség biztosítása.
  • - Szakmai rendezvények, táborok, versenyek, bemutatók szervezése azokon való szereplés.
  • - Edzéseken túli szakmai programok szervezése.
  • - Edzéseken túli szabadidős programok szervezése barátokkal, családdal közösen.
  • - Pártfogó-, családsegítő és családtámogató szolgáltatások kiépítése.
  • - Felszerelések és megjelenés biztosítása a közösséghez való tartozás jegyében.
  • - Elektronikus kiadványok szerkesztése.

 

1 %

Tisztelt Karatésok, Szülők, Támogatóink, Barátaink!

Évek óta megtiszteltek azzal, hogy személyi jövedelemadótok 1%-át egyesületünk részére ajánljátok fel. Kérjük, amennyiben lehetőségetek engedi, ezt a jó szokásotokat idén is tartsátok meg.

Az adatlapon kérjük, az alábbi adószámot tüntessétek fel:

18691425-1-13

A kedvezményezett neve:

Seizan Karate-Do Sportegyesület

Kapott összegek:

2017 : 84.245,-
2016 : 103.838,-
2015 : 108.681,-
2014 : 135.212,-
2013 : 256.005,-
2012 : 194.896,-
2011 : 269.564,-
2010 : 283.663,-
2009 : 252.234,-
2008 : 71.047,-

 

Jognyilatkozat:

A Seizan Karate-Do Sportegyesület - továbbiakban: Egyesület - tájékoztatja Önt, hogy weboldalának böngészése egyúttal az alábbi feltételek elfogadását is jelenti:
Az oldal és egész tartalma; beleértve a képeket, videókat, cikkeket és egyéb anyagokat a szerzők szellemi terméke, és az Egyesület tulajdona. Felhasználásuk részben vagy egészben kizárólag a képviselő előzetes, írásos engedélyével és a forrás teljes és részletes megjelölésével történhet.
Az Egyesület a weblapon rajta kívülálló okokból előforduló változtatásokért, - ha jogszabály másként nem rendelkezik - semmilyen természetű felelősséget nem vállal.
Az Egyesület fenntartja a jogot, hogy oldalát bármikor módosítsa, átdolgozza, elérhetőségét korlátozza vagy szükség esetén megszüntesse.
Az Egyesület nem vállal felelősséget olyan, harmadik fél által létrehozott, továbbított, tárolt, hozzáférhetővé tett, vagy publikált tartalmakért melyekhez a www.seizan.hu weboldal kapcsolódik, vagy amelyekre hivatkozik.

Tulajdonos: Seizan Karate-Do Sportegyesület
Képviselő: Haas Zoltán
E-mail cím: seizankse@gmail.com
Mobil: +36 (20) 362 7801

Rendezvények Seizan - Karate-Do Sportegyesület

 

Naptár Seizan - Karate-Do Sportegyesület

 

Galéria Seizan - Karate-Do Sportegyesület

Kapcsolat Seizan - Karate-Do Sportegyesület

Haas Zoltán
+3620 362 7801
sensei[kukac]seizan.hu

Körmendy Zsófia
+3620 433 7638
zsofi[kukac]seizan.hu

Partnereink:  Szigethalom Sarokház cukrászda Tuti Étterem Airportszálló Szigethalom városi szabadidőközpont Páratlan cukrászda Éremgyár